2016. március 11., péntek

Merész(ebb) magyarok

Az elmúlt hónapok egyik slágerkönyve Nyáry Krisztián: Merész magyarok című kötete. A szerző előszavában leszögezi: mikor könyvéhez fogott, még előszele sem volt a 2015 nyarán elindult migrációs hullámnak - illetve az annak oldalvizén kivirult eszméknek, teszem hozzá én. Hogy ez miért fontos? Mert jellemzően olyan, a cselekvés, a belső szabadság, a vállalkozás, az építés, a hit hőseivé vált magyarokról ír, akik nem születésük okán lettek magyarok, hanem azzá lettek, "magyarul éreztek"akár úgy is, hogy bevándorlóként érkeztek. Mindegyikük felmenői között volt német, szlovák, román, zsidó, szerb. Hogy pár nevet is említsek: Guttmann Arnold (akit Hajós Alfréd olimpiai bajnokként tisztelünk); Gudbrand Gregersen, aki norvég létére 63 évig élt Magyarországon építési vállalkozóként és a szabadságharc honvédtisztjeként; a cseh zsidóktól származó Richter Gedeon, akit saját gyárából is kitiltottak; Fischer Móritz, aki a herendi porcelánt tette világhíressé; Schalkhaß, vagyis Salkaházi Sára vértanú. Ki kérdőjelezi meg magyarságukat? Akit kiemelnék a sorból most, mikor mindenütt a szabadságharcra emlékeznek/-tek, az Leipold Loew, azaz Löw Lipót. Ő volt az, akinek hazafias (értsd. magyar) meggyőződése olyannyira köztudomású volt, hogy Veszprém város elöljárói őt, a város főrabbiját kérték fel, hogy 1849. június 3-án proklamálja a függetlenséget. Ha ez nem lenne elég, ezt a zsinagógában tette, ahol szónoklatát katolikusok és protestánsok is hallgatták, ráadásul vasárnap és mindennek tetejében a többiekhez hasonlóan a zsidó férfiak is levették fejfedőjüket az ünnepélyes pillanatban. "A hazafiúi lelkesedés aznap minden szokást felülírt", szól a krónika. A történtek után 167 évvel, tehát napjainkban bevállalna-e valaki hasonló honfiúi húzást? Miközben mindenki a márciusi ifjakra hivatkozik, az eszméket mindenki magáénak (esetenként csak magáénak) hirdeti. Vajon hányan kapnak most képzeletben sodrófa után már azért is, hogy e sorok miatt virtuálisan fejbe kólintsanak? Mindenkinek ajánlom a könyvet, olvassa el, még ha be nem vallottan is. Nem leszünk tőle kevésbé magyarok.