Kiterjesztett szárnyakkal

Az '56-os Érmihályfalvi Csoport emléktáblájával egészült ki 2013. október 23-án az érmihályfalvi Széchenyi téren a 2006-ban avatott főnixmadár-emlékmű. A csoport 31 tagú volt, valamennyiük neve ott van az egykori perük helyszínén, a Nagyvárad-velencei római katolikus kultúrházban 2008-ban, a per fél évszázados évfordulóján leleplezett emléktáblán is, ez volt a minta. Érmihályfalván mégis csak 30 nevet lehet olvasni, éppen a Sass Kálmáné hiányzik róla, aki hosszú évekig, évtizedekig volt a helyi reformátusok lelkésze, a régió társadalmi életének kimagasló egyénisége. Mint az akkori koncepciós per első számú "kiszemeltjét", ki is végezték, mint azt jól tudjuk. Bár 1989-ben állítólag egy antikommunista forradalom volt Romániában, és éppen az addig regnált hatalom megdöntési kísérletében találták vétkesnek annak idején a tiszteletest, azóta sem rehabilitálták. Nem volt erre elég az elmúlt 24 év, pedig - ugyancsak állítólag - egy demokratikus társadalom épül már majd' negyed százada. Borúlátóbbak szerint a mai idős- és középgeneráció nem is fogja megérni ezt a rehabilitációt... Aki nem hamisítja a történelmet, az nem hallgatja el Sass Kálmán nevét, ugyanakkor köztérről lévén szó, az érvényes törvény szerint neve nem jelenhet meg köztéren feltüntetve. Az érmihályfalvi táblán egy kiterjesztett szárnyú sas "helyettesíti"  a halála után még ennyi esztendővel is egyesekben rettegést keltő nevet. Mutatva, hogy a szárnyalásnak nem lehet gátat szabni, esetleg a szárnyakat lehet csak rácsok mögé száműzni. Ideig-óráig.

Elmaradt adomány

A tinédzserkorúnak látszó lány egy széket hozott, hogy az anyjának tűnő nő felállhasson rá. A földön állva ugyanis nem érte fel a szekrény ajtaját, amit mód felett szeretett volna kinyitni. A szék elég magasnak nézett ki az akcióhoz, ezért az anya akkurátusan lehúzta cipőjét, zokniban lépett a székre, mely inogott kicsit, de a célnak megfelelt. Óvatosan kiegyenesedett, megkapaszkodott a szekrény ajtajának fülében, egyszersmind már nyitotta is lefelé. Mögé nézett, de csalódott: semmit nem talált. A nehéz vasajtó hangos csattanással vágódott a helyére. Ugyanis úgy van kitalálva, hogy ne maradjon nyitva. Sőt, olyan öblösre van kiképezve, hogy amikor valaki beleteszi a számára már hasznavehetetlen ruhaneműt, visszazáráskor a holmi a szekrény gyomrába hulljon. Csak akkor maradt elérhető karnyújtásnyira valami, ha a tároló rész már megtelt. Ám a gyűjtőkonténert viszonylag sűrűn ürítik a mások megsegítésével foglalkozó szervezet emberei, akik az ilyen fehér vasszekrényeket elhelyezik az utcákon. A két nőnek most nem volt szerencséje, pedig látszott rajtuk, maguk is rászorultak lennének, ám ők az önkiszolgálás módszerét alkalmazzák. Az anya, lánya karjába fogódzva, lelépett a székről, s míg visszahúzta nyűttes lábbelijét, a lány visszatette a széket a közeli bár teraszára, ahonnan kölcsönvette. Belekapaszkodtak ki tudja mivel degeszre tömött, kopott reklámszatyraikba, és csendesen elballagtak. Talán majd legközelebb.

                                                 Az  érdeklődés  tárgya...

Sorsok szemlesütve

Halk szavú legényke szólított meg nemrégiben az utcán: ugyan adnék neki valami ennivalót. Nem követelőzött, szinte alázatosan kért. Egy közeli faluból érkezett, több családtagja is rója az utcákat, mindenki gyűjt, amit tud, mondta faggatózásomra. Tudom, ma már a kéregetők se a régiek, de nem úgy nézett ki, mint aki valami átverésben sántikál. Megsajnáltam, adtam neki kéznél lévő ezt-azt, ahogyan eltette, láttam a szatyrában volt már élelmiszer összeöntve. Halkan mondott egy köszönömöt, látható restelkedéssel sompolygott el. 
Nem gyermeknek, nem embernek való sors... 
Idősek sincsenek jobb helyzetben. Osztják az EU-s élelmiszersegélyt. Idős néni nem érti a helyzetét, miért nem kap, mikor tavaly kapott?! Tavaly 400 lej alatt volt a nyugdíja, azóta volt egy nyugdíjemelés, amitől a jövedelme 402 lejre "nőtt" - ez a 2 lej lett a kerékkötő (de van akinek eggyel lett több a határértéknél, sőt, akinek éppen 400 lej, ami ugyancsak kizáró ok). A néni nem érti: még 10 lejjel sem kap többet, mint tavaly, ellenben elesik a többfajta élelmiszertől, ami nem 10, vagy 12X10 lejnyi. Miért teszik ezt vele?! 
 Újabb miért: miért tiltja le a törvény az iskolást az iskolabuszról, csak azért, mert nem a járművet üzemeltető tanintézménybe jár, és kárhoztatja tucatnyi kilométer legyalogolása utáni padba ülésre, odafigyelésre?
Olvasom az ország belügyi híreit: nagy emberek napi panamái, vitái, ravaszkodásai. 
Hol áll azokhoz egy szatyor alamizsna, 10 lej nyugdíjemelés, a kilométereket rovó diákláb?!

 A nagyváradi Sas palota átjárójában alvó utcagyerek, pár évvel ezelőtt (saját fotó)