A villámcsapás utóhatásai

Úgy tűnik, hogy a "Mikor lecsap az istennyila" című írásom célba talált - mint egy villám. Rövid időn belül két levelet is kaptam rá, és mivel mindkettő tanulságos, illetve közérdekű - továbbá a szerzők hozzájárulását is kikértem, közre is adom őket.

          1.                               Csapjon bele az istennyila!

Rencz Csaba újságíró április 22-én (a Bihari Naplóban) megjelent cikkével kapcsolatban szeretnék néhány keresetlen szót szólni a nyilvánosság előtt saját esetünkről. Tönkrement a számítógépünk, férjem járt el a kötelező biztosítás ügyében. A szerződésben világosan felsorolt biztosítandó esetek közé tartozik a villámcsapás is, amely a lakáson belüli anyagi javakat éri. Nos, mint kiderült, a számítógép nem tartozik az ilyen nemű anyagi javak közé - jóllehet, nem az istállóban tartom -, ugyanis mint a részletes tájékoztatás során kiderült, a biztosítás nem vonatkozik elektronikai eszközökre. Kár, hogy ezt a tájékoztatást sem szóban, sem papíron nem ismertették a szerződés megkötésekor. A bróker kioktatott , hogy az elektronikus eszközökre külön biztosítást kell kötni. Egyébként panaszra semmi okom, mert van 1000 euró bónuszom (papíron). Ez utóbbi felől nem kaptam tájékoztatást, hogy milyen feltételekhez kötött, és kinek a zsebében landol. Azóta nálam okosabbakkal is kerestettem az illető biztosító weblapját, hátha bővebb ismertetéssel szolgál, ám azon a néhány nagyvonalakban odavetett általánosságon, és egy semmit sem mondó telefonszámon kívül mit sem találtak. Van ugyan egy e-mail cím, amire lehet sirámot, kritikát, akár káromkodást is beírni, de senki nem biztosít arról, hogy el is olvassák, vagy esetleg jót derülnek rajta. Summa summarum, a kár a miénk, a pénz a biztosítóé, amelynek központja a szerződés tanúsága szerint Wienna, kihelyezett székhelye Bukarest, és a helyi bróker fizetése akkor a legbiztosabb, ha minél több károsultat el tud hessegetni. Tanulság: választunk másik biztosítót, bár lehet, hogy eben kutyát cserélünk. Jókívánság: csapjon bele a mennykő a biztosítótársaságba! Ámen.
                                                                                    Taar Erzsébet, Érmihályfalva 

     2.               Lehet védekezni az atmoszferikus túlfeszültség ellen

                              

Olvastam Rencz Csaba kommentárját a BN április 22-i számában "Mikor lecsap az istennyila " címmel, és szeretnék eligazítást adni polgártársaimnak ebben a témában. Kezdjük azzal, hogy a villámcsapás akkor is károkat tud okozni egy épület berendezéseiben, ha az több száz, esetleg kilométer távolságra van a villámcsapás helyétől. Ugyanis a több ezer amper erősségű villámáram óriási, több ezer volt erősségű túlfeszültséget gerjeszt (indukál), amely hullám formájában terjed különböző irányokban. Terjedését elősegítik a környezetünkben lévő villamossági hálózatok, kábel TV-hálózat, TV antennák, és egyéb berendezések. A túlfeszültségi hullám így be tud hatolni az épületben lévő villamossági berendezésekbe és kárt tud okozni, az ott bekapcsolt, elsősorban érzékeny berendezésekben (TV készülék, rádió, számítógép, stb.) Lehet-e védekezni az atmoszferikus túlfeszültségek ellen? Válaszom az, hogy lehet! Először is le kell cserélni a lakásban még található régi biztosító táblát, modern kis automata kapcsolókkal ellátott táblára. Ebbe az elosztó táblába túlfeszültség elleni védőberendezést kell beszerelni, amely megakadályozza  a túlfeszültséghullám behatolását. Ugyanakkor érdemes az érzékeny berendezést tápláló villamos konnektorba túlfeszültség védővel ellátott szúróvillát használni. Természetesen a kivitelezést csak is felhatalmazott szakcéggel szabad és kell lebonyolítani. Ami pedig az érmihályfalvai károsultakat illeti, azt tanácsolom, hogy próbálják meg jogi úton is érvényesíteni kártérítési igényüket. 

                                                Makai Zoltán ny. elektromérnök, Nagyvárad

                                                                                                             (Illusztráció: vasarhely.ro)

Alternatív tudósítás

Ma volt szerencsém részt venni egy olyan szervezet közgyűlésén, melynek fő tevékenysége az elnök szerint, hogy tagjainak tanúsítványt ad tagságuk igazolására, amivel azok pályázatokon vehetnek részt.

Bevallom, kettős jegyzetelést folytattam, mert annyi "gyöngyszem" hangzott el, hogy nem tudtam nem megörökíteni.

Közgyűlésről lévén szó, nem volt mellékes a résztvevők száma, hiszen szavazás is volt. Tehát, lajstromot kellett készíteni - ebbe regisztráció során mindenkit beírtak, aki csak be merte dugni orrát az ajtón. 

Az elnök aztán közzétette, hogy 21-en voltunk a teremben. Ehhez meg hozzászámolta azokat akik neki előre jelezték, hogy bár kézzel-lábbal jöttek volna, de ilyen-olyan fontos ügyek sajnos meggátolták őket ebben. Na, de sebaj, mert telefonon jelezték, hogy mindennel egyetértenek majd, ami távollétükben elhangzik. Ezt hívják bizalomnak. Tehát ők voltak összesen 18-an.

Az elnök pedig spontán számolt: 21 + 18 = közel 45.

Ami valójában igaz, hiszen a 39 közel van a 45-höz. Ez pedig nem számtanóra volt.

A megjelenteket és a távol maradottakat az a tisztesség érte, hogy az elnök következetesen "nagytiszteletű kollégáknak" nevezte őket. Neszeneked! Nem elég, hogy a református egyházban elharapódzott az a szokás, hogy már minden lelkészt nagytiszteletűnek címeznek, miközben ez egy rang volt korábban - már itt is... Esküszöm, nem volt jelen egyetlen lelkész sem.

Ellenben jelen volt a doszár. De komolyan. Saját szememmel láttam. Mondta az elnök, hogy a tavalyi év tevékenységét tartalmazó doszár is jelen van a teremben - és úgy is volt.

Viszont nem volt ott az a személy, aki a névsort olvasó szerint "a Filharmónika" igazgatója - ez mondjuk igaz volt, tényleg nem volt ott.

A gyűlés résztvevői megtudhatták, hogy könnyen beleeshetnek a kontrollba, amit egy ügynökség ellenőriz, (nem baj, ha nem érted, biztos te sem vagy szakember), sok téma pedig újra és újra "tapétára kerül" (na, ezt még így én sem hallottam, értsd. terítékre).

Nagyon penge volt a tisztújítás, az elnök egy perc alatt lezavarta, mivel az egész elnökségre meg mittudoménmilyen posztokra egy listát olvasott fel javaslatként, amit egy emberként megszavaztak a népek - és persze a távol maradtak is, akik - mint mondottam volt - már előzőleg mindennel egyet értettek.

Megjegyzem, a jelölés indoklásában elhangzott egy érv, amit bármelyik szervezet magáévá tehet: a jelölt "elmebeli állapota teljes birtokában kell legyen". Nahát.

Nagyon tanulságos volt a következő évi program során előterjesztett néhány gondolat. Például "konstientizálni kell mindenkinek, hogy mivel akar foglalkozni". Azt hiszem, ezzel kár lenne vitatkozni.

A hozzászólások és kérdések során a nép elé állt egy fiatalember, ezzel a lehengerlő bejelentéssel: "nem vagyok szakember, de bármilyen kérdésre válaszolok". Na, hát csak bátran, emberek, van itt kurázsi.

Távozóban néztem szembe a folyosón a mellékhelyiség ajtajával, melyen ez a felirat volt: a wc nem működik, tilos használni. Ez úgy illett a képbe.

Az évek folyamán annyi gyűlést elfelejtek (szerencsére). Ezen legalább történtek emlékezetes dolgok.

                                                                                                                  (Illusztráció: bdsrs.blogspot.com)

Mikor lecsap az istennyila

Ki ne tudná, hogy Romániában kötelező módon biztosítást kell kötni a lakásokra. Vagyis inkább kellene, mert a lakosok közel fele (bár a statisztikai adatért nem vállalok felelősséget) fittyet hány erre, még a beígért büntetés árnyékában is. Már nem is jól indult dolog, hiszen a törvényhozók hosszasan vitatták a rendelkezést, és azt, hogy kötelezővé tegyék-e, aztán vita támadt arról, hogy mikortól is legyen kötelező, aztán arról, hogy mikortól lehet büntetni az ellenállókat. A büntetést végül az önkormányzatokra testálták, de azt felszólítás kell megelőzze. Én magam nem tudok ebben a témában kiszabott büntetésről, ami nem is csoda: van az önkormányzatoknak elég bajuk, miért pont ezzel haragítsák - még jobban - magukra a lakosokat. Azt talán felesleges is mondanom, hogy a kötelező biztosítás nagyrészt olyan esetekre vonatkozik, melyek igen csekély valószínűséggel fognak megesni velünk.

De még akkor is...

A napokban - konkrétan péntekről szombatra virradó éjjel - erőteljes zivatar zúdult Érmihályfalvára. Éjfél után kb. 30-40 perccel hatalmas csattanás kíséretében csapott le egy villám. Akivel azóta beszéltem - függetlenül attól, hogy a város melyik részén lakik - mindenki azt mondta, úgy érezte, a szomszédban vágott le. Mint kiderült, konkrétan a bölcsőde körzete volt a "szerencsés".

Apropó, talán ha 200 méterre van oda a római katolikus templom - hát hova is csapjon le egy stílusos istennyila?!

Szóval a környéken kicsaptak a biztosítékok, kiégtek a konnektorok, tönkrementek számítógépek, háztartási berendezések.

Ma, hétfő délben beszéltem egy ismerősömmel abból az utcából, akinél szintén vannak károk. Neki van kötelező biztosítása, éppen ez ügyben járt, és a saját két (szép) szememmel láttam: írta benne, hogy érvényes "fenomene meteorologice", tehát meteorológiai jelenségek okozta károkra, illetve "bunuri interioare", tehát belső (értsd. a házban lévő) értékek károsodása esetére is. Ennek ellenére nagy valószínűséggel mégsem fog kapni semmit, mert valami miatt mégsem érvényes ezekre a villámlás okozta károkra. Pedig a villámlás szerintem igen erőteljesen besorolható a meteorológiai jelenségek sorába, és a tönkrement számítógépe is nevezhető értéknek. A biztosítási papír pedig ezek után egy dologra lesz alkalmas, és egy következő villámlás okozta ijedség után használhatja is majd...

                                                                                                                                   (Illusztráció: pixinfo.com)

Különleges eset

A minap tettem itt közzé egy olyan elektronikus levelet, melyen csak nevetni lehet. A feladó a címzett hiszékenységére apellálva szeretne pénzhez jutni, és ez csak egy a módszerek közül, amikor reménybeli - és gondolom, képzeletbeli - vagyon a "csali".

Nem szokatlan az a módszer sem, amikor valaki azt írja, hogy külföldi tartózkodása alatt kirabolták, se pénze, se iratai nem maradtak, és szorult helyzetében keresi a kapcsolatot, majd később kéri a pénzt. "Normális" esetben ez is csak megmosolyogtatja az embert - mondom, normális esetben, mert ha nem lennének hiszékenyek, akik bedőlnek ennek, valószínűleg nem lenne a vissza-visszatérő próbálkozás.

A minap egy minősített esettel találkoztam - ezt másolom ide alább, kipontozva a "feladó" nevét. Hogy miért pontozom ki? Mert valós személy nevében íródott a levél, aki természetesen semmit sem tud róla. Ami még érdekesebb, hogy a levél is egy valós e-mail címről érkezett, ami ráadásul egy Bihar megyei állami intézményhez tartozik! Sőt, a megadott mobil telefon, és fax számok is rendben vannak, vagyis majdnem, egy-egy szám eltéréssel. Ez gyaníthatóan azért van, hogy megmaradjon a tökéletesség látszata, ha valaki érdeklődne, de mégse jelentkezhessen a keresett személy, így a már meggyőzött kiszemelt esetleg vegye igénybe az e-mail válaszolási lehetőséget - ezzel megadva saját elérhetőségét és tanúsítva segítőkészségét.

Nem tudom elhinni, hogy a nevezett intézmény, illetve a személy nem értesült az ál-levelekről, és azt sem, hogy ez egy egyedi eset.

Már csak azt várom - várnám, hogy jön-e híre valami intézkedésnek, de legalábbis nyilvános elhatárolódásnak, tekintve, hogy éppen a lakosság védelmét, különleges esetekre szóló kiképzését végző közintézményről van szó.

                                                                                                            (Illusztráció: mlmszponzor.blogspot.com)

From: N..... R..... [mailto:svsubihor@yahoo.com]
Sent: Wednesday, April 03, 2013 5:47 PM
To: undisclosed recipients:
Subject: ajutor

Bună ziua, Îmi pare rău dacă acest mesaj te face griji, am făcut o excursie vacanta cu familia mea la Filipine, dar, din păcate, ne-am jefuit azi-noapte pe drumul nostru se întoarce la hotel unde vom sta. Am pierdut telefoanele noastre mobile, agende, bijuterii, carte de credit și banii pe care îi avem la oameni arma care ne-au atacat. Poliția nu sunt capabili de a urmări oamenii tunuri și zborul retur nostru lasă în următoarele 48 de ore, asa ca am nevoie de ajutorul tău soluționare a facturilor noastre hoteliere, cu privire 1940.00 dolari astfel încât să putem fi permis pentru a verifica afară și nu ar dori chiar să ratatde zbor sau chiar mai multe nopți petrece aici, așa cum este o astfel de lume oribil aici, în Filipine. Frumos, lasă-mă să știu dacă vă pot ajuta cu ceva bani? astfel încât i se poate oferi detalii cu Western Union pentru a obține banii care mi la trimis. Te promițând că toți banii vor fi rambursate inapoi la tine, ca imediat ce ne-am întors acasă în condiții de siguranță în timp de câteva zile, Asteptam raspunsul dvs. de favorabil. Cu deosebit respect, maior N..... R..... Inspectoratul pentru Situatii de Urgenta „CRISANA” al Judetului Bihor Serviciul Protectie, Pregatire si Educatie Preventiva a Populatiei  tel. mobil. 0744260927 fax. 0350814434

Szakmai anyázás meccs közben

Ismeritek a történetet, miszerint a szülők hajlamosak saját elmulasztott terveiket, vágyaikat ráerőltetni gyerekeikre.

Na, valami hasonló tapasztaltam a hét végén - kívülállóként még akár viccesnek is nevezhető.

Úgy sacc/kb ... , szóval jó régen járok focimeccsekre, de ilyet még nem láttam. Hogy melyik meccsen volt, az könnyen kideríthető, ha ide kattintasz, de ez talán mellékes is.

Szóval, még volt vagy 15 perc az utánpótlás csapatok meccséből, mikor odaértem, és már messziről lehetett hallani, hogy valakik q.vaanyáznak. De ahogyan az kell: hangosan, nem kipontozva a kényes részeket, tőrőlmetszetten.

Kiderült, hogy a pálya egyik oldalán álló egyik apuka és a másik oldalon álló edző aprítják egymást. Az apuka szerint focista kisfia jóval tehetségesebb annál, mint amennyi bizonyítására az edző - aki egy kókler, dilettáns, stb., stb. - lehetőséget ad neki. Ráadásul a gyerek a meccsen alig kapott passzt a társaitól - amiért szintén az edző a felelős -, hát persze, hogy nem tudja megvalósítani önmagát, mondhatni beléfolytják a tehetséget. Az edző replikájában ugyancsak dilettánsnak nevezte a bősz szülőt. 

Közben persze ment az igazi meccs is a szóförgeteg alatt.

A dolog odáig fajult, hogy adott pillanatban az apuka kiadta a parancsot a fiának: most azonnal lejössz a pályáról! És lőn - az ifjú kilépett az oldalvonalon, de nagyon előrelátóan nem az edző felőli részen, majd körbe bandukolt, hogy bevegye magát az öltözőbe. Ennél fogvást a csapata rögvest emberhátrányba került, hiszen nem mehetett fel helyette más, lévén nem az edző eszközölt szabályos cserét, hanem hirtelen felindulásból az apuka intézkedett.

Míg a gyerek osont a vonal mellett, a szócsata tovább folytatódott, és apukának sikerült annyira hergelni magát, hogy ő is elindult - igen hangosan kinyilvánított szándéka volt, hogy odamegy az edzőhöz, és tettleg szerez érvényt igazának. Ekkor ismerhettük meg anyukát, aki eddig csendben volt. Most sem hangoskodott, csupán halkan odaszólt élete párjának, hogy ne menjen sehova. Érdekes módon apuka ahajt megjuhászodott némileg (na, ki volt a főnök?), és megelégedett azzal, ha ökölbe szorított jobb kezének középső ujját mutatta az edző felé. Ezt utóbbi zokon vette, de csak verbális elégtételt vett, a pofozkodás így elmaradt.

Az ifjú labdazsonglőr igen hamar átöltözött közben, a sértett család autóba ült, és még a meccs lefújása előtt elrobogott.

Ja, a hazai csapat nyert 2-1-re, még így is - de ez már nem olyan érdekes.

                             Verbális ökölvívás a focimeccsen      (Illusztráció: vasifoci.hu)

A román panama

Mondják, hogy a Csendes és az Atlanti óceán közötti Panama csatorna megépítése az emberiség történetének legnagyobb vállalkozásai közé tartozik. Mindezt nem homályosítja el, hogy a kétszer is félbemaradt munkálatok során 27.500 ember meghalt, és az sem, hogy a sok-sok pénzügyi machináció miatt a csalás, a tisztességesnek látszó, de valójában nyerészkedő üzletelés, a korrupció meghatározására megszületett a "panamázás" fogalma. Mindez akkor elevenedett fel bennem, amikor olvastam, hogy létrejött az elvi megállapodás - és várhatóan április végéig a gyakorlati is meglesz - Románia és az amerikai Bechtel cég között, az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződés végleges felbontásáról. Mint emlékezhetünk rá, 2003-ban egyeztek meg 415 kilométernyi autópálya építéséről Bors és Brassó között, 2.2 milliárd euró értékben. Állítólag mélyen alábecsülték a kivitelezés értékét (óh, Panama), és a sok huzavona közben meg is épült máig 52 kilométer út, meg egy rakás torzó. Például viaduktok a semmiből ugyanoda - ezeket lehetne mutogatni turistáknak, akik közben elámulhatnának azon, hogy a kártérítésekre, perekre és kevesebb részben munkára mégiscsak elköltött 1.5 milliárd euró fényében egy kilométernyi észak-erdélyi valós autópálya 28.846.154 euróba került! A Panama csatorna esetében végül bizonyítottan 104 törvényhozót fontak be a korrupció szálai. Fontosságát tekintve az egy világméretű beruházás volt, ezért nem is hasonlítom hozzá az "autópályánkat", de azt hiszem méltányos lenne, ha legalább tizedével azért számolnánk, vagyis, ha mondjuk 10 személyt megneveznének a bűnösök - de talán helyénvalóbb a bűnözők kifejezés - közül. De lesz-e egyáltalán valaki, aki keresse őket? Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy még sikerdíjat is fizetni fognak annak, aki sikeresen megszabadítja egymástól a szerződött feleket. Közben pedig megalkothatnánk egy újabb kifejezést a panamázásnál kisebb, de azért már eléggé pofátlan nyerészkedésre, korrupcióra: sztrádázás. 

Berettyószéplak mellett, a vízgyűjtőtóban állnak az egyelőre virtuális sztráda viaduktjának tartóoszlopai...

"...sokféleképpen próbálták kiküszöbölése neki"

Tudom, hogy sokan közületek kapnak olyan kéretlen leveleket (spam), melyekkel a címeteket szeretné megtudni valaki, sőt, pénzt is remél esetenként a hiszékenyektől.
Én is kaptam ilyen már sokat, írtam is róla már néhányszor. A szó szoros értelmében pár perce kaptam egy újabbat, amin ugyancsak látszik, hogy gép fordította, és valójában szót sem érdemelne, de - de olyan szórakoztató "szófordulatok" vannak benne, meg olyan félbehagyott mondatok, hogy nincs szívem nem közkinccsé tenni. Íme:

                                  Asszony, Christian Celinena
                                        Drága az Úrban,

Tiszteletben kell tartani és az emberiség, úgy döntöttem, hogy írok neked egy humanitárius föld alatt.
Asszony vagyok, Celinena Christian idosödo özvegy, akik hosszabb ideje betegség (tüdo Rák) és (Ütem). Nos vagyok, gyermek nélkül, hogy a néhai Mr. Joseph Christian, aki dolgozik, Kuvait nagykövetséget Elefántcsontpart oly sok éve. Én jelenleg befogadott egy magánkórházban itt Abidjan Elefántcsontpart, mert a betegségem, és azt kell, hogy az alapok, amit örökölt néhai férje, aki hat évvel ezelott halt meg egy motoros balesetben.
Amikor a néhai férje élt o helyezte el a dolláros összegre 2.500.000.00 (Két ötszázezer dollár), a banki itt Abidjan Elefántcsontpart, és jelenleg ez az alap még mindig tartott a bank itt Ivory Coast. Ennek ellenére teszek fel bennem, hogy írni neked ezt a levelet, mert az orvosom azt mondta nemrég, hogy nem fogom tartani az elkövetkezo 3 hónap során az én rák problémája, és ez már nekem határos, mivel a napon, amikor bejelentették ezt velem. Ennek érdekében úgy döntöttem, hogy ezt az alapot adományoz, hogy egy becsületes és istenfélo személy vagy szervezet, amely használja ezt az alapot a jótékonysági és humanitárius célból, például az építési iskola, árvaház otthon, kórház építése a szegények és a terjedését Isten szava, stb
Vettem ezt a határozatot, mert nincs saját gyermeke, hogy ezt az alapot lehet örökölni. Amikor a néhai férje élt, o mindig arra figyelmeztetett, hogy ne tegye ki a vagyonát a rokonai, mert ok is sokféleképpen próbálták kiküszöbölése neki, mert a vagyonát. Sot, én és néhai férje egyaránt újjászületett keresztények halála elott, és rokonai mindig haragudni rá, mert a vallás akar. Ennek érdekében úgy döntöttem, hogy kövesse az utasításokat az én néhai férje, és nem tájékoztatja a néhai férje rokonai, hogy létezik ez az alap, mert a hitetlenek.
Én Ezzel a döntéssel a saját adományozni ezt az alapot az Isten munkája, mert azt akarom, hogy Isten legyen irgalmas hozzám, és fogadja el a lelkem, mert tudom, hogy Istennél minden lehetséges. Én szeretném, ha válaszolni erre a levélre a leheto leggyorsabban, mert a Lélek az Isten utasítása nekem, hogy válassza meg a megvalósításához ez a tanítás. Arra számítok, azonnali választ toled, hogy én is tudd a következo lépés, hogy kövesse, mert szeretnék az alap átadandó ki ez az ország, mert én végig egy kemoterápiás kezelés a következo 10 napra.
Abban a reményben, hogy megkapja a választ, és továbbra is áldott.
                                          Christian asszony Celinena

Örülnék, ha nem lenne igazam

Egyáltalán nem élcnek szánom, amikor megjegyzem: éppen április elsején olvastam a hírt, hogy újra nekidurálja magát egy cég, és feléleszti a berettyószéplaki kőolajtermelést. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a széplaki olaj (nem is beszélve a lakosokról) látott az elmúlt év(tized)ekben pár furcsaságot - és egyik sem volt vicces. Hogy ne menjünk messzire, ne is kezdjük onnan, hogy a valamikori prosperáló céget sok vajúdás után "szétprivatizálták". Tulajdonosok, ígéretek, sztrájkok jöttek-mentek, aztán 2010 nyarán nagy csinnadrattával bejelentette egy cég, hogy újraindul a termelés. Eléggé el nem ítélhető módon én akkor csak némi kétkedéssel fűszerezett örömömnek tudtam hangot adni. Sajnos beigazolódtak szavaim: egy év múltán már nyoma sem volt a beruházásnak. Igaz, ezt szinte véletlenül tudtam meg, a korábbi díszes ünnepséget szervezők azt már nem kötötték a nyilvánosság orrára, hogy "elfolyt" az a pályázati pénz, amiből import kőolajat (!) akartak finomítani Széplakon, és visszatért minden a "régi" kerékvágásba. (Részletek itt.)
Elhussant újabb két esztendő, most tehát újra nekivág egy másik cég. Olvasom a kulcsszavakat: projektek, munkahelyek, beruházás, új olajkutak. Az már csak az én kekeckedésem, hogy a mosolygók között olyan arcot is vélek felfedezni, aki már korábban sem hozott ebben a vonatkozásban túl sok szerencsét...
Ígérik tehát: lesz minden, pénz, paripa, fegyver.
Úgy legyen.
Nagyon fogom utálni, ha megint a kétkedés bizonyul igaznak. És az még a legeslegkisebb baj, ha én leszek elégedetlen... 

                               Egy valamikor működött olajkút Berettyószéplakon